A megtakarításaink összege a legtöbb esetben nem elegendő a lakáscéljaink megvalósításához, szükségünk lehet kisebb-nagyobb hitelre is. Az, hogy az összköltség tekintetében lakáshitellel, vagy személyi kölcsönnel járunk-e jobban, a hitelösszegtől függ. Lássuk tehát, hogy hány millió Ft-ig éri meg személyi kölcsönt felvenni, és hány millió forinttól igényeljünk lakáshitelt.
Gyakori eset, hogy az ügyfél lakáscéljának megvalósításához csupán 2-3 millió forintra, vagy ennél is alacsonyabb összegű hitelre van szüksége. Ilyenkor az ajánlatok összehasonlításából az látható, hogy ilyen alacsony hitelösszegnél összköltségben nagyon kicsi a különbség a lakáshitel és a személyi kölcsön között, folyamatban, átfutási időben viszont az utóbbi felé billen a mérleg.
Összköltség
- egyszeri díjak: egyrészt egy lakáshitel esetén több és magasabb összegű egyszeri költséggel kell számolnunk (értékbecslési díj, folyósítási díj, közjegyzői munkadíj, jelzálogjog bejegyzésének díja, stb.), mint a személyi kölcsönöknél (itt esetleg folyósítási díj merül fel, de a legtöbb bank ezt is elengedi, illetve magasabb hitelösszeg esetén lehet közjegyzői munkadíj, de ez jellemzően alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleknél). Ráadásul a személyi kölcsönt általában évi 200.000 Ft-ig ingyenesen lehet előtörleszteni. Bár a rajtunk keresztül érkező, lakáshitelt igénylő ügyfeleknek a legtöbb pénzintézet elengedi az egyszeri díjak egy részét (és sok esetben ingyenes előtörlesztést is tudunk biztosítani), a fennmaradó kifizetendő díjakkal számolva még mindig hasonló lehet az egyenlő összegű és futamidejű lakáshitel összköltsége, mint ugyanezekkel a tulajdonságokkal bíró személyi kölcsöné. A mérleg körülbelül 5-6 millió forintos hitelösszegtől kezd a lakáshitelek javára billenni, de itt is érdemes pontosan kiszámolni az ajánlatok által nyújtotta lehetőségeket, s ebbe a számításba érdemes belekalkulálni az átfutási időt is.
- sávos árazás: lakáshitelek esetén gyakori, hogy minél magasabb hitelösszeget igénylünk egy adott pénzintézettől, annál alacsonyabb a kamat. Egy 4.500.000 Ft-os hitelösszegnél tehát magasabb kamattal tudunk lakáshitelt felvenni, mint egy 5-10-15-20 M Ft-os összeg esetében. Ez, és a kedvező személyi kölcsön kamatok eredményezik, hogy az alacsonyabb összegű lakáshitel és ugyanekkora fedezetlen kölcsön kamatai között egyre kisebb a különbség. Persze a személyi kölcsönöknél is van sávos árazás, azonban a termék sajátosságaihoz igazítva alacsonyabb hitelösszeggel elérhetők a jobb kondíciók, mint a lakáshitelek esetében.
Folyamat, átfutási idő: azösszköltségbe nemcsak a pénzzel mérhető aspektusokat, hanem a folyamatot és az átfutási időt is érdemes belekalkulálni. Érdemes mérlegelni például, hogy néhánymilliós hitelösszegért megéri-e számunkra, hogy a bank jelzálogjoga terhelje az ingatlanunkat, illetve megéri-e vállalni a banki értékbecslést, a hosszú átfutási időt. Ingatlanos kollégáimtól mindig azt a visszajelzést kapom, hogy bár az eladók számára is egyre inkább természetesebb, hogy a vevőnek hitelre van szüksége az ingatlan megvásárlásához, mégis azt kevésbé támogatják, ha csupán 3-4 millió Ft miatt húzódik az adásvétel, hiszen jellemzően aki elad, az vesz is, és nem szerencsés, ha pont ez a minimális összeg az, ami miatt ők maguk nem tudnak készpénzes vevőként fellépni. Az átfutási idő kapcsán egyébként személyi kölcsön esetén 1-2 héttel számolhatunk (az igénylés és a folyósítás között), lakáshitelnél viszont 4-8 héttel érdemes kalkulálni.
A fentiek alapján tehát mindenképpen érdemes minden aspektust megvizsgálva nemcsak a bankok között válogatni, hanem a hitelösszegnek megfelelően a különböző banki termékek között is.
Filep Hajni
hitelszakértő
hajnalka.filep@benkspartner.hu